29.01.2018
A kései fagy - pusztító veszély tavasszal

Mikor a növények téli nyugalomban vannak, a fagypont alatti hőmérsékleteket általában el tudják viselni. Ahogy  a vegetáció újra beindul tavasszal, és kései fagy fenyeget, akkor egyes növények, vagy növényrészek fagykárokat szenvednek, a legrosszabb esetben pedig el is halhatnak. Vajon hogyan ismerhetünk  fel egy olyan időjárási helyzetet, mely egy kései fagynak kedvez? Vannak-e különösen veszélyeztetett területek és növények a kertben? Hogyan óvjuk meg növényeinket a fagykároktól  tavasszal?

Mi a kései fagy?

A teljes téli félévben, október közepétől egészen április közepéig léphet fel fagy. Ha az áprilistól június elejéig tartó időszakban fagypont alá kerül a hőmérséklet, akkor a meteorológia kései fagyról beszél. A kései fagy veszélye az olyan napos meleg kora tavaszi napokon áll fenn, mikor sem a felhők, sem a köd nem képeznek „melegítő fedőréteget” éjszaka, és ráadásul még szélcsend is uralkodik. Ekkor  napközben a talajban felhalmozódott meleg akadálytalanul emelkedhet fel, így a talaj közelében a hőmérséklet a fagypont alá esik. Szél hiányában a nehéz, hideg légtömegek nem távoznak el, illetve a meleg légrétegekkel nem cserélődnek ki. Az éjszaka folyamán a levegő egyre jobban lehűl, és többnyire csak röviddel a napfelkelte után éri el a legalacsonyabb hőmérsékletet, mely fagykárokhoz vezet.

Mely területeket veszélyeztet a kései fagy a kertben?

A földrajzi adottságok fokozhatják a kései fagyveszélyt. Így a medencék és a völgyek erősen veszélyeztetettek, mivel a hideg légtömegek lejuthatnak oda, majd ott feltorlódhatnak (hideg légpárnák, zúzmaraképződés). A nyílt területek  is, mint a gyepek illetve a mezők is veszélyeztetettek a kései faggyal szemben, mivel sem fák, sem cserjék nem akadályozzák meg a meleg levegő feláramlását. Rendszerint a sűrű sövények és a falak jó védelmet jelentenek a beáramló hideg levegővel szemben, ráadásul még egy kifejezetten enyhe mikroklímáról is gondoskodnak a védett kertrészen. Ha egy kert zárt területen fekszik és egy sűrű cölöpkerítés zárja el lefelé, akkor a kertben a hideg levegő feltorlódik, amitől fokozódik a kései fagy veszélye. Megjegyzés: a kései fagy által okozott fagykárok ugyan szélcsendes időben jönnek létre, ám ennek ellenére a fagyérzékeny növények telepítésekor a nyitott, de keleti szél uralta területeket jobb elkerülni.

Mely növények hajlamosak a fagykárosodásra?

​A hazai növények gond nélkül viselik el a kései fagyot. A veszélyeztetettek azok a növények, melyek melegebb égtájakról származnak, mint amilyenek az ujjas juharok, a kaméliák, vagy a magnóliák. Sok korán virágzó keleti fajta is, mint amilyenek a korai burgonyafajták, a spárgák, a zsenge főzeléknövények és más magnövények, mind-mind veszélyeztetettek. A fagy keménységét és a termőhelyi igényeket ezért a növényvásárlás előtt mindig figyelembe kellene venni, majd egy megfelelően ellenálló fajtát kellene választani.

Milyen intézkedésekkel akadályozhatók meg a fagykárosodások?

A korábban növekedésnek induló vegetáció csak növeli a fagykárok valószínűségét egy olyan kései fagy révén, mely az enyhébb tél ellenére, még koratavasszal többször felléphet. A téli nyugalom folyamán a növények speciális mechanizmusaikkal, részint pedig saját ”fagyállószerrel” védettek a fagykároktól. Ahogy azonban elkezdődik a növényzet növekedése, a növények elveszítik ezt a természetes védelmet. Ha erre az időre kései fagy áll be, akkor a fiatal hajtásokon és virágokon fagykárokra kerülhet sor. A szőlővesszőknél  a - 3˚ C alatti hőmérséklet akár a kipusztulásukhoz is vezethet.

Az erdőgazdálkodásban a veszélyeztetett helyeken kései fagyra érzékeny fafajtákat ültetnek el ellenállóképes ligetek, mint pl. nyírfák, nyárfák, illetve erdei fenyők laza állományaiba. Itt a fakoronák úgy fejtik ki jótékony hatásukat, mint egy ”tető”, és így akadályozzák meg, hogy a meleg levegő felemelkedhessen. A mezőgazdaságban különféle eljárásokat használnak egyenként, vagy akár kombináltan is, mint amilyen például a fagyvédelmi esőztetés a virágoknak és a gyümölcsöknek a fagykároktól való megóvása érdekében. A gyümölcsfaültetvények melegítése és a légrétegek átforgatása is hasznos. Mindemellett a fagyveszélynek kitett növényeket melegágyakba teszik, vagy szalmával, fenyőrőzsével, gyapjúval, fóliával (alagúttal vagy tetővel), vagy ezekből álló többrétegű kombinációval lefedik. Ez az eljárásmód a kertben is tanácsos. Ezen túlmenően a vízzel jól ellátott talaj napközben még több meleget is tárol, melynek révén a talajhoz közeli légrétegek éjjel lassabban hűlnek le, ezért a kései fagy veszélye esetén elegendő mértékben kell locsolni.